Nem kaptak kezelést: több ezer rákbeteg kezét engedték el a járvány idején Káslerék

Megosztás

Hova tűnt a járvány korábbi hullámainak idején rengeteg rákbeteg? Kezelést nem kaphattak, már sokkal súlyosabb állapotban találkoztak az orvosokkal.

Noha Kásler Miklós miniszter szerint az egészségügy az eddigi hullámokban meg sem rendült, és egyetlen betegről sem tudott, akit ne láttak volna el, egy friss tanulmány egészen másról árulkodik: e szerint ötezerrel kevesebb daganatos beteget diagnosztizáltak, mint a korábbi évek hasonló időszakában. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság keddi konferenciáján ismertették nyolc egészséggazdász – Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal – közös tanulmányát, amely azt vizsgálta, milyen hatása volt a covid-járványnak a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a mellrákkal érintett páciensek esetében. Arra keresték a választ, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest.

A nyers adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adattárából válogatták le a kutatók. A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést. (Ez 1300 tüdőrák, 2300 vastag- és végbélrák és 1400 emlőrák esetet jelent.) Mindhárom daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma. Az ellátórendszer számára „láthatatlan” maradt betegek sorsáról nem tudni semmit –mondják a kutatók. Valószínű, hogy ők később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal. A tanulmányt ismertető Elek Péter szerint a felismert tüdőrákoknak mindössze 20-25 százaléka műthető. Az adatokból az is látszik, hogy jobban visszaesett a tüdődaganatos műtétek száma, mint a felismert eseteké. Hasonló történt a részleges emlőeltávolítások terén is. Ez arra utal, hogy később a késlekedés hatása megjelenhet a halálozási adatokban is.

Mint mondta, a műtétek elmaradása okainak megismeréséhez további elemzésekre van szükség, de ez az adat önmagában nem utal sok jóra. A tanulmány szerzői szerint annak, hogy ilyen sok beteget nem sikerült megtalálni, oka lehet a szervezett szűrések többszöri, időleges felfüggesztése, az ellátórendszer járvány alatti leterheltsége, a kórházi ellátások átszervezése is. Emellett romlott a szűréseken való részvételi hajlandóság is, sokan féltek orvoshoz fordulni. (Mint emlékezetes a harmadik hullámban április elején féltucat civilszervezet tiltakozott a népegészségügyi szűrések ideiglenes leállítása és az elmaradó kezelések miatt. Akkor az érintettek arra figyelmeztettek, hogy súlyos ára lehet annak, ha elmaradnak a betegségek korai felismerését segítő vizsgálatok.) A járvány alatti vizsgálatokon későbbi stádiumban észlelték az elváltozásokat, emiatt nagyobb beavatkozásra lett szükség. A tanulmány szerzői célzott intézkedéseket javasoltak a fel nem fedezett esetek megtalálására. Szerintük számolni kell azzal is, hogy szükség lehet hatékonyabb betegút menedzselésre és többlet forrásra is a további veszteségek elkerülésére. (Népszava.hu)

Kapcsolódó cikkek